Halíí! Bocsika... ennyire futotta... Mostanában nincs ihletem... :/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Próbáltam
nem Marcira gondolni és arra koncentrálni, amit éppen csináltam.
Felmentem és
lezuhanyoztam. A hajamat is megmostam, és meg is szárítottam. Fogat mostam, felvettem
a kis pizsamámat, ami így nézett ki:
Hát igen… ez
is 1D-s. Nem ezt akartam felvenni, de mivel a másik a szennyesben van…
Bementem a
szobába és bebújtam az ágyba. Villanyt nem kapcsoltam, se kislámpát, így nagyon
sötét volt. Olyan érzésem támadt, mintha valaki lenne még rajtam kívül a
szobában. Gyakran éreztem így otthon is. Lehet, hogy hülyeség, de én hiszek a
szellemekben. Mindig úgy érzem, mintha valaki lenne velem. Próbáltam nem
foglalkozni vele, hisz tudtam, ha most alaposan körülnézek nem látok majd
semmit. De csak nem hagyott nyugodni a
dolog. Felkapcsoltam a kislámpát és körülnéztem. Harry a sarokban lévő fotelben
ült és aludt.
- Harry! Te
mit csinálsz itt? –kérdeztem döbbenten és megnyugodva egyszerre. Felijedt.
Rémülten nézett rám. – Bocsi. Nem akartalak megijeszteni.
- Vártalak
és… úgy látszik elaludtam. –mondta 2 ásítás között.
- Miért
vártál?
- Hogy
elköszönjek.
- Hova
mész?! –kérdeztem rémülten.
- Aludni.
Nyugi, kicsilány, csak aludni. –mosolygott.
- Azt hittem
Te is itt hagysz…
- Nem!
Dehogyis! Sohasem hagynálak magadra.
- Szeretlek.
- Én is.
- Köszönöm,
hogy számíthatok rád. Sokat jelent nekem, hogy egy világsztár… egy?! Öt! Világsztár
gondol rám barátként. E-ez, ez csodálatos.
- Az, de
most már aludj. Mert én baromira álmos vagyok.
- Te vagy
álmos és én aludjak? –nevettem.
- Igen.
Aludj, hogy én is tudjak aludni.
- És ha én
nem akarok még aludni?
- De, aludni
fogsz. –mosolygott.
- Nem,nem.
- De, de!
- Nem
akarok! –nyafogtam.
- Miért nem?
- Hiányzik
Marci. –mondtam. Harry arcáról lefagyott a mosoly. Elkomolyodott. – És Katy.
–folytattam. – Na meg a bátyus és Fanny. Mikor jönnek vissza?
- Peti és
Fanny nagy valószínűséggel holnap.
-
Haragszol? - kérdeztem. Nem reagált. –
Harry? Harry Te most haragszol? –vállat vont. – Harry, csak hiányoznak a
barátaim! Bocsi, de nem Te vagy a világ közepe.
- Nem az.
Nem az a baj. Aludj szépen. –adott egy
puszit, betakart, ahogy Marci szokott. Lekapcsolta a lámpát és kiment.
Bűntudatom támadt, bár magam sem tudtam miért. Mi olyan sértő abban, hogy
hiányoznak a barátaim?! Magamhoz szorítottam a plüssállataimat és becsuktam a
szemem. Valahogy nem tudtam elaludni. Nem voltam álmos. Néztem a plafont és
halkan zenét hallgattam. Nagyon megkívántam a jégrémet.
- Katy lejössz velem? –amint ezt kimondtam eszembe is
jutott, egyedül vagyok. Kikapcsoltam a zenét, Maci macit magamhoz öleltem.
Felkapcsoltam a kislámpát. Felkeltem és az ajtóhoz érve felkapcsoltam a nagy
villanyt is, majd kitártam az ajtót. Alaposan körülnéztem, majd a fenti kis
nappaliban is villanyt kapcsoltam és a lépcsőhöz siettem. Ott felkapcsoltam a
lenti folyosó villanyát és lesiettem a lépcsőn. Felkapcsoltam a konyhába is a
villanyt. Szinte az egész házat kivilágítottam. Kinyitottam a fagyasztó ajtaját
és kivettem egy doboz jégkrémet.
Gyorsan
előkerestem egy kiskanalat. Körül néztem. Mozgolódást hallottam. A kamra ajtaja
kinyílt és egy szőke srác lépett ki rajta.
- Niall! A
szívbajt hoztad rám!
- Bocsi.
- Mit
csinálsz itt ilyen későn?
- Eszek. Megéheztem.
És Te?
-
Megkívántam a jégkrémet.
- És miért
kapcsoltad fel mindenhol a villanyt? –kérdezte miután körülnézett.
- Félek a
sötétben… - mondtam szégyenlősen.
- Értem… és…
azt ott mind egyedül fogod megenni? –kérdezte a kezemben lévő doboz jégkrémre
mutatva.
- Igen.
–nevettem.
- Mi lenne,
ha elfeleznénk?
- Hozz egy
kanalat. –mosolyogtam.
- Nem ülünk
le? –kérdezte az asztalra mutatva.
- Menjünk
inkább fel.
- Hát jó.
Gyere. –mosolygott és megfogta a kezem. Lekapcsolta a villanyokat és bementünk
a szobámba. Felkucorodtam az ágyra, Ő pedig leült mellém az ágy szélére.
- Biztos,
hogy kényelmes lesz az úgy?
- Nem.
–nevetett.
Törökülésbe
felkucorodott velem szembe. Levettem a doboz tetejét és nekiestünk a jeges
finomságnak.
- Mióta vagy
Directioner?
- Hát… hogy
őszinte legyek nem tudom pontosan megmondani. Eleinte azt sem tudtam, hogy Ti
léteztek…
- Na szép!
–mondta sértődötten.
- Bocsáánat! Na szóval. Az egyik barátnőm, Lilla
mutatta meg az egyik számotokat. Úgy voltam vele, hogy ez nem is rossz… hmm… ez
egész jó… ez nagyon jó! Aztán megnéztem a What Makes You Beautiful videó
klipjét és azt mondtam: „Ezek baszott helyesek!” Még a neveteket
sem tudtam… Téged Szöszinek hívtalak, Liamet Őzikeszeműnek, Harryt Fürtöskének,
Zaynt Cukifiúnak, Louist Szép mosolyúnak. Aztán kinyomoztam a neveiteket, de
akkor a kiejtésükkel voltam gondba. Aztán napról napra többet tudtam meg
rólatok. Ha valamelyik magazinban benne voltatok azonnal megvettem. És aztán
azon kaptam magam, hogy… nagyon, de nagyon megszerettelek titeket, és ha valaki
szidott titeket én azonnal ott termettem és elküldtem melegebb éghajlatra az
illetőt. –Ezen Niall nevetni kezdett.
–De volt, hogy meg is ütöttem. –folytattam.
- Milyen kis
harcias vagy! –nevetett.
- Neeem…
csak ha nagyon muszáj.
- Persze.
Még a végén kiderül, hogy engem is megversz, ha megeszem a jégkrémet!
–nevetett.
- Dehogy is,
Niall! –nevettem.
- Halkabban
vihogjál, mert mindenki alszik! –mondta nevetve.
- Nem is
vihogok! –próbáltam sértődöttnek látszani, de elnevettem magam.
Nagy nehezen
leküzdöttük a röhögő görcsöt és ettünk tovább. A jégrém már kezdett nagyon
felolvadt. Gyorsan kikanalaztuk. Én felkaptam a dobozt és a számhoz emeltem,
hogy megigyam.
- Hagyj
nekem is! –mondta Niall és kikapta a számból.
- Jólvan na!
De azért a dobozt Te se edd meg! –nevettem.
Niall
letette a dobozt az éjjeliszekrényemre és belerakta a kanalakat.
- Majd
reggel leviszed jó?
- Jó.
- Na akkor
köszönöm, hogy megosztottad velem a kincsedet. Jó legyél, és most már aludj!
- Niall ne
menj még el!
- Miért ne?
- Félek
egyedül… és még nem akarok aludni sem.
- Már
muszáj, Alexandra. Késő van. Mindjárt fel kell kelni.
- Hát jó… De
nem akarsz itt aludni Katy ágyán?
- Szerintem
nekem kényelmesebb a saját ágyam. Jó éjt. –mondta és adott egy puszit.
- Jó éjt,
Niall.
Most már
tényleg rákényszerültem az alvásra. Bebújtam a takaró alá. Becsuktam a szemem
és már el is aludtam.
- Ébresztő
csajszi!!! Kéne pakolni! –hallottam Louis hangját.
- Még 5
perc…
- Nincs 5
perc. Gyere, gyere! –mondta Niall.
- Légyszíí…
nagyon fáradt vagyok…
- Ha
lefeküdtél volna, akkor, amikor mondtam, most nem lennél ennyire fáradt.
–mondta Harry. Kérdően néztem rá. –Tudok az éjjeli falatozásodról Niallel.
- Hát most
na…
- Felkelni!
–mondta Harry és fejbedobott egy párnával.
- Ááááá!
–visítottam.
- Ne visíts,
öltözz! –mondta Louis.
- Jó, bocs,
hogy élek!
- Öltözés!
–mondta Niall. Azzal Ők ki is mentek én pedig valami ruha után néztem.
- Ja és ne
szoknyába gyere meg magas sarkúba! –kiabált Harry.
- Hahaha…
röhög a vakbelem…
Ezt
vettem fel.
Megmosakodtam
és lementem a nappaliba. A srácok éppen
kaját csomagoltak.
- Alexandra
készítenél szendvicseket? –kérdezte Harry.
- Miért nem
azt csináljátok?
- De. De a
sátrakat is elő kéne keresni. Nem akarom, hogy Te menj. Inkább csinálj kaját,
légyszi.
- Jólvan.
- Köszi.
–mondta. Adott egy puszit és már ott sem voltak.
Elővettem
egy kisebb uzsonnás táskát. Bele szeltem a paradicsomot és az uborkát.
Gondoltam jobb lesz, ha majd ott készítjük el a szendvicseket. Csomagoltam
szalámit meg minden félét, amit csak találtam és ehető. Tettem el banánt, répát
és epret is.
- Alexandra sütnél nekünk valami sütit?
–kérdezte Niall csillogó szemekkel.
- Persze,
Niall. –mosolyogtam. – Muffint szeretitek?
- Igen!
- Akkor neki
is állok.
- Köszi!
–vigyorgott Niall.
Előkészítettem
a hozzávalókat. Begyújtottam a sütőt, hogy melegedjen. Elővettem 3 muffin
sütőt. Neki estem a tésztának.
Ilyenek
lettek.
Meg ilyenek.
Ezeket is
elcsomagoltam, addigra a fiúk is megjelentek a nappaliban.
- A bicajok
is készen állnak. –mondta Louis.
- Bicajok?
–kérdeztem vissza.
- Igen.
Biciklivel megyünk el egy közeli tisztásra, egy kis patak mentén az erdő
mellett. –mondta Harry.
- És hogy
visszük el ezt a sok mindent biciklivel? –kérdeztem.
- Megoldjuk.
–mondták egyszerre.
- Hááát… jó…
- Akkor induljunk!
–mondta Liam.




De jó lett! Nagyon tetszik!!!!!!!! Siess légyszi a kövivel!! :)
VálaszTörlésGratu Fjo ja az első komi lett a tiéd, ajándékot nem tudok adni, de remélem máskor is itt leszel!
VálaszTörlésAmugy meg tetszik hogy ebben a részben Niall-el szórakozik főszereplőnk, sokkal jobb mint amikor Harryvel van, valahogy az kicsit eröltettett, ez viszont tök természetes!
VálaszTörlés